A dolgozók védelme és egészsége a vállalatok érdeke: hiszen az ők képességeik, kreativitásuk és teherbírásuk a legfontosabb erőforrása szinte minden vállalatnak. Ahogy egy gépezetet rendben kell tartani, az emberi test és elme is igényli a karbantartást – és ez nem csak a magánszemély felelőssége!
A munkavédelemhez több szempontból is közeledhetünk. Egyfelől, a munkavédelem törvény. Az 1993.évi XCIII. Törvény a munkavédelemről számos szabályt és kötelezettséget rögzít. A sok apróbetűs részről mindenki hajlamos megfeledkezni, pedig ezek a törvények nem csak a magánszemélyek védelmét szolgálják: a védelem – törődés. A törődés pedig befektetés.
Éppen ezért fontos a biztonság és egészség biztosítása a munkahelyen. A munkavédelem közvetlenül és közvetve is befolyásolja egy cég versenyképességét, jó ha felkészülünk rá. Ezt a cikket azért írtuk, hogy bemutassuk, mit tud adni a munkavédelem és egészségfejlesztés bevezetése a Te cégednek is!
Munkavédelem és munkaegészségügy célja
Ki ne szeretne a munkahelyén egészséges és biztonságos körülmények között dolgozni? Valamennyiünk számára fontos a munkavédelem, hogy elkerüljük a munkahelyi baleseteket és foglalkozási megbetegedéseket. Mindehhez pedig meg kell teremtenünk az egészséget és biztonságok nem fenyegető munkakörülményeket. A gyakorlatban a munkabiztonság elsősorban műszaki megoldásokat jelent és a balesetek megelőzését szolgálja. A munkaegészségügy ezzel szemben (vagy pontosabban, emellett) a foglalkozási megbetegedéseket segít megelőzni.
A munkáltató felelőssége és feladatai a munkavédelem területén
A hatályos törvényi szabályozások értelmében a munkahelyi egészségvédelem és biztonság megvalósításáért a munkáltató a felelős. Tehát az ő felelőssége hogy a kockázatokat felbecsülje és gondoskodjon arról, hogy a fenyegetések ne váljanak valóra. Nem csak teljesíteni, de kommunikálni is kell ezeket a kockázatokat: a dolgozóknak a jogában áll információt kérnie a munkahelyi kockázatokról és azok elhárítása (vagy ha mást nem, azok csökkentése) érdekében tett intézkedésekről. A tájékoztatásnak, akárcsak az intézkedéseknek, folyamatosnak kell lennie.
A munkavállalóra vonatkozó jogok és kötelezettségek
Ebben a történetben a munkavállalónak is van felelőssége: hiába próbál a munkáltató vigyázni rá, ha megszegi a szabályokat, nem tartja be az előírásokat és nem vigyáz a saját egészségére.
A foglalkozás-egészségügy (a munkaegészségügy részterületeként) elsődlegesen a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek felismerésére fókuszál. Ennek a párja a munkahelyi egészségfejlesztés, ami nem a környezetre, hanem abban is az emberre figyel. A munkavállalóknak a saját egészségük feletti kontrolljára, az ők felelősségvállalásukra. Itt a dolgozók nem alárendeltek hanem sokkal inkább partnerek: közös feladat és felelősség a megfelelő információ átadása, a tudatosság fejlesztése és a felelősségvállalás érzésének kialakítása.
A munkavédelmi képviselők hatásköre és felelőssége
A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyi biztonság és egészség megvalósulásáról. Pontosabban arról, hogy az adott munkahely megfelelően felmért-e és azoknak megfelelően ragált a munkahelyi biztonságot és egészséget fenyegető körülményekre.
Milyen konkrét körülményekről kérhet információt a munkavédelmi képviselő?
- A munkahelyek, munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
- Az egészség megóvására, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;
- A munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.
A munkavédelmi képviselő jogainak gyakorlása keretében:
- Működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól;
- Részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára;
- Tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;
- Véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;
- Részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;
- Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat;
- A hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.
Képviselők és szakértők jogkörei
A munkavédelmi képviselő a munkavédelemmel kapcsolatban (előzetes megállapodás alapján) igénybe vehet szakértőt és folytathat megbeszélést a munkavédelmi hatósággal. A munkavédelmi szabályzat kiadásához az ő (vagy ha van, az erre felállított munkavédelmi bizottság) egyetértése szükséges. Javaslatot tehet a munkavédelmi program elkészítésére a munkáltató részére.
Reméljük rövid összefoglalónkkal segítettünk kicsit tisztábban látni a munkahelyi biztonság, munkaegészség és egészségfejlesztés törvényi oldalát!
